Iszonyatos szenvedéllyel viseltetek a csokoládé iránt. Mégis vannak napok, amikor nem kívánom igazán. Amikor egy "hűsítő tejes finomság" esne jól, és nem a Kinder Pinguire gondolok. A tiramisu után a második kedvenc olasz desszertem a Panna Cotta. Úgy döntöttem, elveszítem a szüzességem ilyen téren is.
Miután végignézegettem jópár receptet a neten, a Dolce Vita oldalán találtam a legszimpatikusabb verziót. A másik inspirációt Chili&Vanilia megoldása adta, aki már egynéhány variciót prezentált a témakörben.
Egy kisebb fazékba 2,5dl zsíros tejet öntöttem és beleraktam egy vaníliarúd kikapargatott magjait (Dr. Oetker Bourbon vanília, késsel hosszában megvágtam és a kés tompább élét végighúzva párszor a késen ragadtak a pici magocskák). A kifosztott rudat is a tejbe dobtam, ízfokozó gyanánt. Amikor felforrt, hozzáöntöttem 5 dl habtejszínt (én President-et szoktam használni, annak vált be az íze) és újra felforraltam. 60g kristálycukrot elkevertem benne, amikor felolvadt, levettem a fazekat a tűzről. Egy tálban hideg vízben beáztattam 3 zselatinlapot (kevesebbet mint a recept írta, ugyanis több helyütt olvastam, hogy akkor jó a panna cotta, ha nagyon lágy) kb. 10 percre, majd kinyomkodtam a markommal és a felforralt tejszínhez adtam, jól elkevergettem. A vaníliarudat kidobtam, és amikor egy picit hűlt és szilárdult, beletöltöttem a vizespoharaimba és a kávéscsészéimbe, minden poharat csak félig töltve maximum. Amikor teljesen kihűlt, hűtőbe tettem. Szerintem kell neki egy éjszaka.
Másnap este tálaltam: a pohár oldalát meleg víz alá tartottam 10-15 másodpercre, a tányérral lefedtem a poharat és egy gyors mozdulattal a fejére állítottam. A krém szépen kisiklott a tányérra. Porcukorral meghintettem. Mást most nem készítettem hozzá, de kiválóan illik mellé bármilyen gyümölcs, akár frissen akár raguvá főzve. Eper a tippem.
Tanulság: 4 lapzselatinnal talán nem csúszott volna szét ennyire a tálalás során. De így is megörvendeztette a kóstolókat!
A legnagyobb kihívás: megszerezni a zsíros tejet - ezért külön el kellett szaladni a boltba, mert ilyet nyilván nem tartok itthon.
Ami vitte a pálmát: az ínycsiklandó vaníliapöttyök a krémben - egzotikus messzi tájak beutazására csábítja a lelket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése